A reklámadóról

2014.09.03.

Íme, a reklámadóval kapcsolatos konkrét teendők

 

Nyilatkozat minta a reklámadóhoz:

A reklámadó törvény 3. § (3) bek alapján nyilatkozom, hogy az adókötelezettség …..(számlakiállító cég neve)…-t terheli és az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz.
A reklámadó törvény 3. § (3) bek alapján nyilatkozom, hogy a …..(számlakiállító cég neve)…..-t az adóévben, reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli.

 

De mit is jelent ez?

Adótanácsadó segítségével lássuk, mik a vállalkozások konkrét teendői!


Nem akkora az adminisztráció


Az Adótanácsadó hangsúlyozta, összességében viszonylag kevés ember problémája lesz a reklámadó – sok gondot csak azoknak a cégeknek jelent majd, amelyek marketing vagy reklám értékesítési tevékenysége eléri az adóalapot képező 500 millió forintos éves határt. Ez alatt adófizetési kötelezettség nincs, és nullás bevallást sem kell beadni az adóhatóságnak!


Tehát amire minden cégnek ügyelnie kell, az a reklámot közzétevőtől beszerzett nyilatkozatok megléte.
Az Art. szerint olyan nyilvántartást kell vezetnie a cégeknek, amiből az adóalap nyomon követhető. Amennyiben viszont egy vállalkozás számviteli politikájában rögzíti, az elszámolás módját, illetve minden szerződésében/számláján megjeleníti a reklámadóval kapcsolatos nyilatkozatot, akkor mindebből az adóalap elvileg már nyomon követhető.

 

Nyilatkozatháború


Az adóköteles adóalapot el nem érő vállalkozások esetében a legfontosabb a nyilatkozatok megléte. A nyilatkozat beszerzésének kötelezettsége mindig a megrendelőt terheli. Az adótanácsadó javaslata szerint a nyilatkozatot minden számlán érdemes lesz megjeleníteni.


Ha reklám közzététele a szolgáltatás nyújtása, akkor alapvetően legyen a számlán. Szövegként egyszerűen a törvényben megadott szöveget érdemes használni


A reklámadó törvény 3. § (3) bek alapján nyilatkozom, hogy az adókötelezettség …..(számlakiállító cég neve)…-t terheli és az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz.
A reklámadó törvény 3. § (3) bek alapján nyilatkozom, hogy a …..(számlakiállító cég neve)…..-t az adóévben, reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli.

 

A nyilatkozat hiányának következménye a megrendelőnél


Az adóalany oldaláról nincs a törvényben szankció, ha nem állították ki a nyilatkozatot. A megrendelő esetében viszont igen, hiszen ez esetben ő válik a reklámadó alanyává (ezért havi bevallást tesz bejövő számla alapján, az adóalap 2,5 millió ft/hó feletti részre. A havi összesített ellenérték fogalma – bruttó. Nem ebben a törvényben van, de így van bírósági ítéletek és Áfa tv. 250 §alapján, az adó mértéke 20%) valamint a társasági adó alanyánál a közzététellel összefüggésben elszámolt költség növeli az adóalapot (Tao. Tv. 3. sz. melléklet) – tehát a reklámköltés a nyilatkozat hiányában nem számolható el költségként!


A hirdetők elemi érdeke tehát a nyilatkozat megléte.


Nyilatkozatra a megrendelő (hirdető) vállalkozásnak csak akkor nincs szüksége, ha a szolgáltatást közvetítő útján rendeli meg (ld. lejjebb, a részleteknél) – hiszen ez esetben a közzétételt nem ő, hanem a közvetítő cég rendeli meg. A megrendelők számára tehát a legegyszerűbb megoldás, ha minden lehetséges esetben közvetítőt vesznek igénybe, így mentesülhetnek a nyilatkozatvadászat alól. (Ráadásul iparűzési adó alapot is lehet csökkenteni vele.)


Reklámadó kötelezettség 3 feltétel együttes fennállása esetén következik be:
- Adóköteles tevékenység
- Adóalanyiság
- Adóalap elérése (Kevesen fogják elérni az adóalapot a várakozások szerint, néhány tucat lesz, de nem tudni pontosan.)
Adóköteles tevékenység: (2. §. 1 és 2 bek.)


- reklám közzététele a médiaszolgáltatásban, a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben, a Reklámtv. szerinti szabadtéri reklámhordozón, bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon, az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon


A reklámadó alanya:
- a reklám közzétevője (3. §. 1.) – ez lehet Magyarországon letelepedett médiatartalom szolgáltató, sajtótermékek kiadója, szabadtéri reklámhordozó, jármű, ingatlant reklám céljára hasznosít vagy az interneten tesz közzé reklámot
- adóköteles reklám közzétételének megrendelője (3. §.. 2.) – kivéve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély, tehát akinek van vállalkozói igazolványa – az Szja tv. szerint. Az adószámos magánszemély így nem alanya a reklámadónak. (Egyébként az alapítványtól az őstermelőig mindenki.)


A reklámadó alapja:
- adóköteles tevékenység adóévi nettó árbevétele növelve a reklámértékesítő ügynökség árrésével. Az ügynökség a számviteli tv. szerint velünk kapcsolt vállalkozás, akinek jogosítványa van arra, hogy a nevünkben reklám közzétételi szerződést köthet. Ha ez nem áll fent, akkor nem kapcsolt, akkor nem kell az árréssel növelni az adóalapot.
- saját célú reklám közzétételével közvetlenül felmerült költség – azonban a törvény nem határozza meg konkrétan a közvetlenül felmerülő költség fogalmát. Segíthet a Számviteli tv. 51. §., amely ad egy „közvetlen költség” meghatározást, de a kettőt nem egyeztették.
- ha a megrendelőnek nincs nyilatkozata, akkor az adóalap a havi ellenérték 2,5 millió forintot meghaladó része


Érintett szervezetek
- akik nem kapnak nyilatkozatot a köztétellel összefüggésben elszámolt költségekről
- 500 millió forint feletti reklám közzétételi bevételt elérők


Szereplők – szerződő felek

- Megrendelő
- Közvetítő – lehet megbízott (csak a maga jutalékát számolja), bizományos vagy tartós közvetítői szerződéses (saját nevében állít ki számlát – de persze nem a közzétételről, hanem a közvetítésről). Esetükben az adókötelezettség akkor elkerülhető, ha a szerződés tárgyában (amit egyelőre nem sokan használnak, Vadász szerint ezután érdemes lesz) nem hirdetés közzététele, hanem közvetítői tevékenység szerepel. Ebben az esetben a megrendelőnek nem kell a közzétevőtől nyilatkozatot kérnie.
- Reklám közzétevője – ő lesz a nyilatkozattevő.


Kérdéses pontok, érdekes részletek


Naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adóalanyok
Úgy kell eljárni, mint a társasági adó esetében – az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint kell eljárni. Akinél szeptember 1-én kezdődik, az az első (augusztus 21-i) bevallásnál nem fog csinálni még semmit. Akinél április 1 volt, az ebben az üzleti évben nem érintett.


Árengedmények és reklámadó
Ha az eredeti szerződéshez képest végül árengedménnyel értékesíti a hirdetési helyet a közzétevő – a mindennapi életben ez bevett gyakorlat, akkor azt helyesbítő számlával kell rendezni – tanácsolja Vadász Iván. Így sem a rá eső áfát, sem a reklámadót nem kell megfizetni ha a mérlegkészítésig megtörténik a rendezés.


Vegyes szerződések
A vegyes szerződések adózási szempontból problémásak, mindig az adóhiány melegágyát képezik. A szakember szerint a legjobb lenne szétválasztani az ilyen megállapodásokat (amelyekben például járulékos elemként szerepel a hirdetési lehetőség) , de az 500 milliós értékhatár alatt a vegyes szerződésekkel sem lesz túl sok gond a szakember szerint. Hogy mi történik, ha egy vegyes szerződés egyik elemét mondjuk nem is veszi igénybe végül a megrendelő, arra egyelőre nincs válasz.


Google és Facebook
Kérdés egyelőre a Google hirdetésekkel kapcsolatban is sok van, a törvény angol fordításban még nem is létezik. A célzott cégek tehát kvázi még nem is tudnak arról, hogy itt bevallási és fizetési kötelezettségük keletkezne. Ugyanakkor számítani kell rá, hogy feltehetőleg a Google vagy a Facebook nem fog nyilatkozatot adni a magyar hirdetőknek, ez esetben tehát a megrendelő vállalkozó válik az adó alanyává.


Sms és email reklám
De érdekesség, hogy például az sms-ben közölt reklám jelen pillanatban nem adóköteles, mivel nem szerepel az adókötelezettsége jelentő közzétételi helyek között. Még az email is lehet kérdés, mivel az interneten jelenik meg, de nem internetes oldalon.


“Behúzott” hirdetések
Kérdésként merült fel az is, hogy kit terhel az adókötelezettség az újságokba „behúzott” hirdetési anyagokkal kapcsolatban. Ezek jellegüket tekintve hirdetések, de valójában azonban terjesztést végez a sajtótermék. A reklámtörvény közzététel fogalma szerint a reklám megismerhetővé tétele számít az adókötelezettség szempontjából közzétételnek – a kérdés, hogy ki tette megismerhetővé? Aki kinyomtatta, vagy aki terjeszti.


Az Adótanácsadó azt hangsúlyozza, minden vitás kérdés esetében a törvény szöveget kell nézni! Figyeljünk a szavakra! Ugyanakkor arra biztat minden céget, érdemes minden vitás kérdésben nyilatkozatot kérni az adóhatóságtól. Ez nem kerül pénzbe, és előbb-utóbb talán válaszok is érkeznek majd.


Teljes cikk elolvasható:
www.profitespiac.hu/kkv
 

« Visszalépés

(c) 2013 ALFA KISOSZ Érdekvédő és Képző Egyesület

designer: A-TEAM © developer: EXP ©

Kedves Látogatónk, honlapunk oldalai "sütiket" használ! Ez egy háttérprogram, mely kizárólag a felhasználók technikai azonosítására és statisztikai adatok szerzésére szolgál.
Az EU törvények értelmében önnek hozzá kell járulnia a "sütik" használatához.

Nem fogadom el Elfogadom